A fotózásról


A természetes fény használata az, ami a stílusomhoz leginkább illeszkedik. Legtöbb esetben a lifestyle jellegű fotózásokat kedvelem, ami nem a pózokról szól, hanem a valódi pillanatokról. Nem csak azt szeretném lefotózni, hogy az adott pillanat hogyan nézett ki, hanem azt is meg szeretném mutatni, milyen érzés volt. Fő célom, hogy jól érezd magad, önfeledten élvezhesd az eseményeket megfeledkezve arról, hogy éppen fotóznak. Persze számtalanszor szükséges az iránymutatás, hogy a legjobb végeredmény születhessen, de úgy gondolom, nem az a feladatom, hogy megkomponáljak egy helyzetet és előre megírjam a történetet. Sokkal inkább csendes megfigyelőként szeretek dokumentálni.

A kreatív munkán túl azt is élvezem, hogy mindig új emberekkel ismerkedhetek meg. A fotózások során igyekszem a közös hangot megtalálni mindenkivel, sokat beszélgetünk, hogy egyrészt oldottabb legyen a hangulat, másrészt minél többet megtudjak a személyiségükről. Ezáltal készülhetnek igazán őszinte és valós fotók. Minden alkalommal arra törekszem, hogy kifejező fotókat alkossak. Az én örömöm az, hogy másokat boldoggá tehetek a képeimmel.

Néhány gondolat rólam


Móni vagyok, Szegeden élek, és nagyon szerencsésnek mondhatom magamat, hogy olyan munkám van, ami örömet szerez nekem és a fotóalanyaimnak egyaránt.

Sokat beszélek (bocsi, néha tényleg nagyon sokat), viccelődök, a csipkelődés és a kritika sem áll távol tőlem. Szeretem, ha az emberek őszinték egymással, megfelelő formában prezentálva. Ami a személyes oldalt illeti, macskás lány vagyok, a kávé a lételemem, imádok sütni, főzni, enni, és finom söröket kóstolni. Sokszor úgy tűnik, örök elégedetlen vagyok. A lelkem mélyén ceruzaszoknyában és körömcipőben élném az életemet, de a fotózásokon farmerben és edzőcipőben kúszok-mászok. Imádok utazni, világot látni, de olyankor magam mögött hagyom a fotós énemet, és minimálisra csökkentem a fényképezőgép keresőjébe való bámulást.​